The post Alsónémedi telephelyünk képekben appeared first on Mü-Gu Kft..

The post Hulladék kicsit más szemszögből appeared first on Mü-Gu Kft..

The post A hulladék Péter Ildikó lencséjén keresztül appeared first on Mü-Gu Kft..

The post Telephelyünk képekben appeared first on Mü-Gu Kft..

The post Hamisítás elleni világnap 2017 appeared first on Mü-Gu Kft..

Bécs, ahol a megunt tárgy is érték

A fenti cím egy bécsi kezdeményezésre utal, az osztrák fővárosban ugyanis olyan speciális gyűjtőpontokat hozott létre az ottani köztisztasági vállalat, ahová bárki elviheti azokat a használaton kívüli tárgyait, amiket egyébként a kukába dobna. Az így begyűjtött holmikat azután gondosan átválogatják, és az arra érdemesek a cég által üzemeltetett üzletbe kerülnek, ahol bárki megvásárolhatja őket.

Az üzletbe tizennyolc telephelyről kerülnek a tárgyak, és szinte minden fellelhető közöttük. Bármilyen furcsa, de bicajos sisakot éppúgy találhatunk a kínálatban, mint madárkalitkát – olyan az egész, mintha egy bolhapiacra csöppenne az ember. És bár sok kacat is a polcokra kerül, a szemfülesek akár értékes darabokra is bukkanhatnak – nagyon sokan éppen azért járnak ide, hogy egy-egy kincset érő tárggyal térjenek haza.

A kezdeményezés nagy siker

Az eddigi tapasztaltok azt mutatják, hogy a kezdeményezés igen népszerű a bécsiek körében. Olyannyira, hogy a közelmúltban új helyre is költözött az üzlet, hogy még többen tudjanak betérni, és válogatni a néha kopottas, máskor viszont szinte újnak ható tárgyak között.

Bár már az is szép eredmény, hogy ezzel a lépéssel közel háromszáz tonnányi szemét újrahasznosítását oldották meg – egészen pontosan ekkora az a mennyiség, amiből nem válik szemét –, de a programnak van még egy pozitív hozadéka. Az így keletkező bevételt ugyanis a köztisztasági vállalat jótékonysági célokra ajánlja föl. Alapvetően két kiemelt területet támogatnak vele, az egyik a hajléktalanellátás, a másik pedig az állatmenhelyek megsegítése.

Aki tehát úgy dönt, hogy egy-egy megunt, vagy újra cserélt tárgyat elvisz valamelyik gyűjtőpontra, az nem csupán a hulladék mennyiségének csökkentéséhez járul hozzá, de közvetve még néhány igazán jó célt is támogat.

The post Rendezze be lakását a kukából! appeared first on Mü-Gu Kft..

A fiatalok többet pazarolnak

Az, hogy mennyi háztartási hulladékot termel egy ember, és, hogy az általa megvett élelmiszerből mennyi végzi a kukában, nemenként, korcsoportonként és a társadalmi státuszt tekintve is nagy szórást mutat. Ezek alapján általánosan elmondható, hogy a legnagyobb pazarlók a negyven év alatti férfiak, az egyszemélyes háztartások, illetve azok a családok, ahol átlagosan két gyerek van.

A felmérés továbbá azt is kimutatta, hogy a nők kevésbé pazarolnak, azaz saját bevallásuk szerint ritkábban vásárolnak meg olyasmit, amire nincs szükség – a harminc százalékuk legalábbis ezt állította magáról. Ugyanez az arány a férfiak esetében csupán tizenhét százalék, vagyis ők gyakrabban dobnak a kosárba olyasmit, ami később a kukában végzi.

Miért gond a pazarlás?

Ez természetesen csak álkérdés, hiszen mindenki fel tudna sorolni legalább négy-öt érvet gondolkodás nélkül. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) egy 2011-ben elvégzett kutatása szerint a világon megtermelt élelem harmada kerül kidobásra, ami – ha azt vesszük, hogy hányan éheznek a Földön – elképesztő aránynak tekinthető.

Ha pedig azt is kiszámolnánk, hogy a megtermelt vagy legyártott élelmiszer előállításához mennyi energiát használ az emberiség, hogy a csomagolás, a logisztika stb. mennyi pénzt emészt föl, illetve, hogy milyen környezetszennyezéssel jár nem csak a gyártás, de a hulladék feldolgozása is, akkor a helyzet még rosszabb.

Ugyancsak szomorú tény, hogy miközben a pazarlás ekkora méreteket ölt, szinte egyáltalán nincsenek olyan kampányok, amikben felhívják az emberek figyelmét a fejlett világban egyre terjedő trendre. Pedig a pazarlás megelőzése csak egy kicsi odafigyelést és tervezést igényelne a háztartások részéről – mint ahogy például a szelektív hulladékgyűjtés is.

The post Életmóddá vált a pazarlás appeared first on Mü-Gu Kft..

Az Európai Unió tervezetének célja szerint, Magyarországon 2025-re ne legyen semmilyen, anyagában hasznosítható hulladék a hulladéklerakókban elhelyezve. – mondta V. Németh Zsolt egy évvel ezelőtt a HUKE cégcsoport üveghulladék-feldolgozójának avatásán Zalaegerszegen.

Csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra

Több mint 100 ezer tonna üveghulladék keletkezik évente ma Magyarországon, aminek csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra. Szerencsére számos pályázat segíti a hulladékfeldolgozást: tavaly mintegy 118 milliárd forint állt rendelkezésre A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program segítségével. Igaz ebből a költségkeretből nem tudjuk, hogy pontosan mennyit költöttek az újrahasznosítással foglalkozó szektorok korszerűsítésére és bővítésére.

A HUKE cégcsoport ügyvezető igazgatója, Rudolf Wiedner szerint Zalaegerszegen az egyik legmodernebb üveghulladék-válogatóját alakították ki. A fejlesztéseket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázati támogatásának segítségével tudták kivitelezni. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU-s átlag 1 főre eső üveg-hulladékfeldolgozás mértéke 30 kilogramm. Azonban ez az érték Magyarországon csak 3 kilogramm.

Miért fontos az újrahasznosítás?

Sok helyen olvashatjuk, valamint az újrahasznosítás feladatainál és céljainál – minden esetben – első helyen látjuk a környezetvédelmet, mint fő prioritást. Persze, szerintünk is ez a legfontosabb. Mi más célja van még? Mondanunk sem kell, hogy a gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van az újrahasznosításnak, mivel az anyagában történő hasznosítás teszi lehetővé az újraértékesítést, valamint az adott hulladékból készült termék piacra történő visszahelyezését. Ennek eredményeképpen a hulladékból kinyert másodnyersanyag nem vész el, csak átalakul.

The post 2020-ra a lakossági hulladékok 50 százalékának az újrahasznosítása a cél appeared first on Mü-Gu Kft..

Az Eurostat 2009-es adatai szerint az egy főre jutó kommunális szemétmennyiség 316 és 833 kilogramm között mozog évente, a 27 tagállamot számláló Európai Unióban. Ennek eredményeképpen az átlag hulladéktermelés 513 kilogrammal lett megállapítva.

Akár 700 és 800 kilogrammot is termelnek

Vannak olyan országok az EU-ban ahol az évente megtermelt kommunális hulladék mértéke eléri 700-800 kilogrammot is. Ilyen országok, mint Ciprus, Írország és Luxemburg. Belgium, Portugália, Finnország és Svédországgal pedig Magyarországgal van egy „súlycsoportban”. A kommunális hulladék Bulgáriában és Szlovéniában csak 400-500 kilogrammra rúg lakosonként. Az alsó mezőnyt pedig a kevesebb mint négyszáz kilogrammos fejenkénti termeléssel, Csehország, Lengyelország, Lettország, Szlovákia, Észtország, Litvánia és Románia képviseli.

Az EU a hulladék 24%-át dolgozta fel

2009-ben az EU-ban a fejenkénti átlagérték majdnem 100 százalékát – 504 kilogrammot – kezeltek valamilyen módon. Pontosabban: 38 százalékot elraktároztak, 20 százalékot elégettek, 24 százalékot újrahasznosítottak, 18 százalékot pedig komposztáltak. Sajnos vannak olyan országok, ahol a szemét egyből a lerakóhelyekre kerültek. Bulgáriában a szemét 100%-a, Romániában pedig a kommunális hulladék 99 százaléka maradt kezeletlen és került egyből a hulladéklerakó helyekre. Svédország pedig 2009-ben a kommunális hulladékának 49 százalékát égette el.

Az újrahasznosításban a németek vezetnek

EU-s országok hulladék újrahasznosítása csökkenő sorrendbe:

• 1. Németország: 48%
• 2. Belgium: 36%
• 3. Svédország: 36%
• 4. Szlovénia: 34%
• 5. Dánia: 34%
• 6. Magyarország: 33.3%

A magyarok által megtermelt 430 kg szemétből 427 kg-ot kezeltek. Ebből csak 43 kg-ot elégetnek,  55,5 kg-ot újrahasznosítanak, valamint csak 13 kg-ból lesz komposzt.

The post Mennyit szemetelnek a magyarok? appeared first on Mü-Gu Kft..

A közlemény felszólítja a szállító ügynökségeket, hogy ismerjék el az új szabályozásokat egy Tárcaközi Bizottság által. Az ügynökségek által kötött megállapodást 3 évente szükséges megújítani. Az indiai kormány által kiadott közlemény részletesen leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie fémhulladék-szállítmányok okmányainak/bizonyítványának. Elsőnek is hitelesíteni kell a PSIA egyedi és számozott hologramjával.

Ezenkívül rendelkezniük kell még:

• Az ellenőrzés megtörténtét tanúsító igazolás adattartalmáról és mellékleteiről (pl. fényképek vagy videó-felvétel az ellenőrzés bizonyos lépéseiről. Minden lépésről legalább 1 darab fénykép megléte szükséges.).
• Ellenőrzés pontos helyéről és időpontjáról.
• Fémhulladékot szállító konténerek pontos számáról és azok állapotáról (konténerek tömítése, stb.)
• A fényképes dokumentumokat el kell küldeni az ellenőrző ügynökségnek az India’s Directorate General of Foreign Trade (DGFT) részére. Erre a címre: psicdgft@gov.in
• Az e-mailnek egy digitális aláírást is tartalmaznia kell.

Maga a PSIA is végezhet ellenőrzést azokban az országokban, ahol nincsenek – állandó jelenléttel – olyan kirendeltségek, amelyek elláthatnák ezt a feladatot. Ha ilyen helyzet áll fenn, akkor a PSIA-nak előre e-mailben kell értesíteni a DGFT-t.

2H-Függelék

Ebben a tanúsítványban kell megadni a szállítás előtti ellenőrzés részleteit.
Amelynek tartalmaznia kell:
• A szállító és fogadó (nevét, címét, elérhetőségét, engedélyének számát, stb.)
• A hulladék típusát (aprított, aprítatlan,)
• A hulladék mennyiségét
• Az ellenőrzés pontos adatait (ország, város, dátum, stb.)

A BIR szerint a legtöbb nagy shreddert üzemeltető vállalat saját maga is képes az általa előállított másodnyersanyag minőségének a tanúsítására, és így mentességet kaphat az indiai előírások alkalmazása alól. Az új szabályokat 2015. július 1-jétől kell alkalmazni, a jelenlegi előírások alapján kiállított igazolásokat 2015. június 30-ig fogadják el.

The post Új szabályok érintik az indiai fémhulladék-exportot appeared first on Mü-Gu Kft..