Tisztelt Partnereink! Tisztelt Ügyfeleink!
Szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy 2023. október 2-án és 3-án (hétfő-kedd) az Alsónémedin lévő telephelyünkön leltározni fogunk, így nem lesz áruátvétel az említett két napon. Fontos, hogy lakossági ügyfeleinket ez nem érinti, lakossági átvételünk ez idő alatt is zavartalanul fog működni.
Megértésüket köszönjük!

Oldal kiválasztása

Bármennyire is megdöbbentő a címben szereplő mondat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felméréséből bizony az derül ki, hogy a pazarlás leginkább a mai fiatalabb generáció életmódjából fakad – vagyis ők sokkal több élelmiszert vesznek vagy rendelnek meg, mint amennyire valójában szükségük van.

A fiatalok többet pazarolnak

Az, hogy mennyi háztartási hulladékot termel egy ember, és, hogy az általa megvett élelmiszerből mennyi végzi a kukában, nemenként, korcsoportonként és a társadalmi státuszt tekintve is nagy szórást mutat. Ezek alapján általánosan elmondható, hogy a legnagyobb pazarlók a negyven év alatti férfiak, az egyszemélyes háztartások, illetve azok a családok, ahol átlagosan két gyerek van.

A felmérés továbbá azt is kimutatta, hogy a nők kevésbé pazarolnak, azaz saját bevallásuk szerint ritkábban vásárolnak meg olyasmit, amire nincs szükség – a harminc százalékuk legalábbis ezt állította magáról. Ugyanez az arány a férfiak esetében csupán tizenhét százalék, vagyis ők gyakrabban dobnak a kosárba olyasmit, ami később a kukában végzi.

Miért gond a pazarlás?

Ez természetesen csak álkérdés, hiszen mindenki fel tudna sorolni legalább négy-öt érvet gondolkodás nélkül. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) egy 2011-ben elvégzett kutatása szerint a világon megtermelt élelem harmada kerül kidobásra, ami – ha azt vesszük, hogy hányan éheznek a Földön – elképesztő aránynak tekinthető.

Ha pedig azt is kiszámolnánk, hogy a megtermelt vagy legyártott élelmiszer előállításához mennyi energiát használ az emberiség, hogy a csomagolás, a logisztika stb. mennyi pénzt emészt föl, illetve, hogy milyen környezetszennyezéssel jár nem csak a gyártás, de a hulladék feldolgozása is, akkor a helyzet még rosszabb.

Ugyancsak szomorú tény, hogy miközben a pazarlás ekkora méreteket ölt, szinte egyáltalán nincsenek olyan kampányok, amikben felhívják az emberek figyelmét a fejlett világban egyre terjedő trendre. Pedig a pazarlás megelőzése csak egy kicsi odafigyelést és tervezést igényelne a háztartások részéről – mint ahogy például a szelektív hulladékgyűjtés is.