Bármennyire is megdöbbentő a címben szereplő mondat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felméréséből bizony az derül ki, hogy a pazarlás leginkább a mai fiatalabb generáció életmódjából fakad – vagyis ők sokkal több élelmiszert vesznek vagy rendelnek meg, mint amennyire valójában szükségük van.
A fiatalok többet pazarolnak
Az, hogy mennyi háztartási hulladékot termel egy ember, és, hogy az általa megvett élelmiszerből mennyi végzi a kukában, nemenként, korcsoportonként és a társadalmi státuszt tekintve is nagy szórást mutat. Ezek alapján általánosan elmondható, hogy a legnagyobb pazarlók a negyven év alatti férfiak, az egyszemélyes háztartások, illetve azok a családok, ahol átlagosan két gyerek van.
A felmérés továbbá azt is kimutatta, hogy a nők kevésbé pazarolnak, azaz saját bevallásuk szerint ritkábban vásárolnak meg olyasmit, amire nincs szükség – a harminc százalékuk legalábbis ezt állította magáról. Ugyanez az arány a férfiak esetében csupán tizenhét százalék, vagyis ők gyakrabban dobnak a kosárba olyasmit, ami később a kukában végzi.
Miért gond a pazarlás?
Ez természetesen csak álkérdés, hiszen mindenki fel tudna sorolni legalább négy-öt érvet gondolkodás nélkül. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) egy 2011-ben elvégzett kutatása szerint a világon megtermelt élelem harmada kerül kidobásra, ami – ha azt vesszük, hogy hányan éheznek a Földön – elképesztő aránynak tekinthető.
Ha pedig azt is kiszámolnánk, hogy a megtermelt vagy legyártott élelmiszer előállításához mennyi energiát használ az emberiség, hogy a csomagolás, a logisztika stb. mennyi pénzt emészt föl, illetve, hogy milyen környezetszennyezéssel jár nem csak a gyártás, de a hulladék feldolgozása is, akkor a helyzet még rosszabb.
Ugyancsak szomorú tény, hogy miközben a pazarlás ekkora méreteket ölt, szinte egyáltalán nincsenek olyan kampányok, amikben felhívják az emberek figyelmét a fejlett világban egyre terjedő trendre. Pedig a pazarlás megelőzése csak egy kicsi odafigyelést és tervezést igényelne a háztartások részéről – mint ahogy például a szelektív hulladékgyűjtés is.