Tisztelt Partnereink! Tisztelt Ügyfeleink!
Szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy 2023. október 2-án és 3-án (hétfő-kedd) az Alsónémedin lévő telephelyünkön leltározni fogunk, így nem lesz áruátvétel az említett két napon. Fontos, hogy lakossági ügyfeleinket ez nem érinti, lakossági átvételünk ez idő alatt is zavartalanul fog működni.
Megértésüket köszönjük!

Oldal kiválasztása

Európa iparának fontos az erős és a versenyképes acélágazat, így a világ második legnagyobb acélgyártója, amely évi több mint 177 millió tonnát termel. Ezzel a termelésmennyiséggel az EU, a világ összetermelésének 11%-át adja. Az acél-, és vasipar szorosan kapcsolódik más iparágakhoz, mint az építőipar, gép- és villamosipar, valamint az ebből keletkezett fémhulladékok feldolgozásáért felelős iparágazathoz.

Nehéz helyzetben van az acélipar

Komoly visszaesést okozott a gyártási tevékenységben és a kapcsolódó acéligényben a gazdasági válság. Ennek okán 27%-kal kisebb a termelés, mint a válság előtt években. Ezért számos gyártóüzem bezárásra, termelésének csökkentésére vagy elbocsátásokra kényszerült. Sajnos az elmúlt években mintegy 40 000 munkahely szűnt meg. A mostani teljesítmény pedig komoly okot ad a gyártóiparnak, a további gyártókapacitások átalakítására és csökkentésére. Ennek ellenére folyamatosan növekszik a gyártókapacitás, amely komoly problémát jelent az európai piacot tekintve. Az OECD jelentése szerint, a gyártókapacitás –  világszerte – várhatóan 118 millió tonnával fog növekedni és 2014-ben eléri a 2171 millió tonnát. Ezért a globális acélpiac jelenleg alacsony keresleti piaccal, valamint folyamatosan növekvő többletkapacitással rendelkezik. Ezenkívül további problémákat okoz a magas energiaárak, és a zöld gazdaság által felállított kritériumok betartása.

A jövő, az acélhulladék újrahasznosításában van

Az acél egyik legkiemelkedőbb előnye, hogy újra és újra hasznosítható anélkül, hogy a fém lényeges tulajdonságai megváltoznának és csökkennének, valamit a zöld gazdaság törekvéseinek is kiválóan megfelel. Jelenleg egy tonna nem szennyezett acélhulladék újrahasznosítása több mint 1200 kg vasérc, 7 kg szén és 51 kg mészkő felhasználását képes kiváltani(!). Ez azt jelenti, hogyha tiszta vasérc helyett acélhulladékból történik az acélgyártás, akkor az energiafelhasználás 5%-kal és körülbelül 90%-kal képes a nyersanyag-felhasználást csökkenteni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy gazdasági szempontból fémhulladékból előállított acélmennyiséget maximalizálni kell. Ezenkívül a környezetvédelmi szempontok is folyamatosan sürgetik a fémhulladék felhasználását, amelynek segítségével komoly mértékben csökkenthető a vízfelhasználás (40%-kal), a levegőszennyezés (kb. 86%-kal), a bányászati hulladék (97%-kal), valamint a vízszennyezés (76%-kal). Ami a vasércfelhasználást illeti: 231 tonnával csökken a CO2-kibocsátás. Ennek eredményeképpen kijelenthetjük, hogy a fémhulladék-újrahasznosításában van a jövő, és a gazdasági fellendülés egyik mérföldkövének fog számítani az elkövetkezendő években.

Azonban érdemes megjegyezni, hogy az építőipar alakulása, komoly hatással van a fémhulladék feldolgozásban résztevő iparágazatokra is.

Az építőipar hatása az acéliparra

Az építő-, és a gépjárműipar együtt az acélkereslet 40%-át teszi ki, de ezen iparágak acélfelhasználói működése nagyban függ a gazdaság és az adott ország pénzügyi állapotától. Az elemzők abban bíznak, hogy az építő-, és a gépjárműipart fellendíthetik az EU-kezdeményezések, amelyek a fenntarthatóságukat és az energiahatékonyságukat támogatni. Hiszik, hogy a növekedést elősegítő intézkedések, növelni fogják az acélfogyasztást. Ezért a fémhulladék-feldolgozás jövője és további szerepe, nagyban függ az építőipar teljesítményétől.

Mit mondanak EUROCONSTRUCT konferencián?

Megtartották 2014. december 5-én a 78. EUROCONSTRUCT konferenciát, ahol megvitatták az európai építőipar előző évi teljesítményét, valamint felvázolták az idei év várható eredményeit. A gazdasági válság miatt, az építőipari piac 21%-kal csökkent, majd 2013-ban további 2,7%-ot. A konferencián résztvevő 19 ország statisztikai adatait megvizsgálva kijelentették, hogy az előző év (2014) közel 1%-os javulást mutat. Az EUROCONSTRUCT résztvevői úgy látják, hogy 2015-ben további javulásra lehet számítani az építési teljesítményben. Ezáltal a 2015-ös évben 2,1%-os javulás, a 2016-2017 is mintegy 2,2%-os növekedés várható. – írta a Magyar Építéstechnika szaklapja.

EUROCONSTRUCT 19 tagországában nagy eltérések figyelhetők meg, mivel a trendfordulat (javulás) az egyes országokban lassabbnak bizonyul. Az Egyesült Királyságban, valamint az észak-európai országokban a növekedés fellendült; folyamatos javulás várható. Ezenkívül az euroövezetben – kivéve Olaszországban – véget ért a recesszió, de sajnos a nagyobb gazdasági fellendülés lehetőségei nem adottak. Ennek eredményeképpen és a gazdasági teljesítmény megszorításai miatt, a munkanélküliek száma rekordot döntött.



Ezen prognózis szerint a mélyépítés 1,4%-os növekedést ért el, továbbá folyamatos felerősödés látható a 2015-2017 évet tekintve. Ezenkívül az épület-, felújítás és fenntartás is növekedést mutat.

Mit jósoltak Magyarország építőipari teljesítményének?

Az EUROCONSTRUCT konferenciája szerint, a magyar építési piac teljesítménye emelkedni fog; 14%-os növekedésre számítanak. A fejlődésben komoly szerepet játszik az Európai Unió forrásain alapuló magas-, és mélyépítési beruházások. A magasépítésnél 10%-os, a mélyépítésnél pedig 22-24%-os növekedést jósoltak. A Buildecon prognózisa szerint, minden építési területen komoly növekedést várnak következő 3 évben a gazdasági elemzők. Ennek eredményeképpen a fémhulladék-feldolgozásban is fellendülés várható.

Az Európai Uniós vas-, és acélpiac alakulása

A jelenlegi ukrán válság alakítja az európai felvevőpiacot: az ukrán acélexport nagy mértékben visszaesett, amiből a nyugat-európai acélművek komoly profitot szereznek. Azonban a Carboferr Kereskedőház Zrt. rámutatott, hogy számos Kelet-, és Közép-európai ország rosszul járt. – írta a nol.hu

A Carboferr szerint a magyar gyártók legtöbbje nem tudja kezelni a jelenlegi lehetőségeket, így továbbra is az olasz, lengyel, cseh, román és szlovák cégek dominálnak a piacon. A Nemzetközi Acélipari Statisztikai Ügynökség (ISSB) szerint, a világ ötödik legnagyobb acélexportőrének számító Ukrajnában tavaly 32,8 millióról, 27,2 millió tonnára csökkent az acél- és nyersvastermelés. Az orosz-ukrán helyzet – Fazekas Roland, a Carboferr Kereskedőház vezérigazgatója szerint komolyan érinti Magyarország gyártói és disztribúciós piacait.

A magyar acélipar termelése 2014 második félévében 30,5%-kal az első félévhez képest (1,15 millió tonna) nőtt, de sajnos ez kevés az évi 1637 millió tonnás világtermelés mellett.