Tisztelt Partnerünk!
Ezúton tájékoztatjuk a Mü-Gu Kft. telephelyeinek ünnepi nyitvatartásáról:
Év végi leállás: 2022.12.22. (csütörtök) – 2023.01.04. (szerda) Telephelyeink zárva lesznek, áruleadásra és árukiadásra nincsen lehetőség.
Továbbá ezzel kapcsolatban felhívjuk figyelmüket a számlák kiegyenlítési rendjének változásáról.
A részletes tájékoztató ide kattintva olvasható.

Oldal kiválasztása

Európa iparának fontos az erős és a versenyképes acélágazat, így a világ második legnagyobb acélgyártója, amely évi több mint 177 millió tonnát termel. Ezzel a termelésmennyiséggel az EU, a világ összetermelésének 11%-át adja. Az acél-, és vasipar szorosan kapcsolódik más iparágakhoz, mint az építőipar, gép- és villamosipar, valamint az ebből keletkezett fémhulladékok feldolgozásáért felelős iparágazathoz.

Nehéz helyzetben van az acélipar

Komoly visszaesést okozott a gyártási tevékenységben és a kapcsolódó acéligényben a gazdasági válság. Ennek okán 27%-kal kisebb a termelés, mint a válság előtt években. Ezért számos gyártóüzem bezárásra, termelésének csökkentésére vagy elbocsátásokra kényszerült. Sajnos az elmúlt években mintegy 40 000 munkahely szűnt meg. A mostani teljesítmény pedig komoly okot ad a gyártóiparnak, a további gyártókapacitások átalakítására és csökkentésére. Ennek ellenére folyamatosan növekszik a gyártókapacitás, amely komoly problémát jelent az európai piacot tekintve. Az OECD jelentése szerint, a gyártókapacitás –  világszerte – várhatóan 118 millió tonnával fog növekedni és 2014-ben eléri a 2171 millió tonnát. Ezért a globális acélpiac jelenleg alacsony keresleti piaccal, valamint folyamatosan növekvő többletkapacitással rendelkezik. Ezenkívül további problémákat okoz a magas energiaárak, és a zöld gazdaság által felállított kritériumok betartása.

A jövő, az acélhulladék újrahasznosításában van

Az acél egyik legkiemelkedőbb előnye, hogy újra és újra hasznosítható anélkül, hogy a fém lényeges tulajdonságai megváltoznának és csökkennének, valamit a zöld gazdaság törekvéseinek is kiválóan megfelel. Jelenleg egy tonna nem szennyezett acélhulladék újrahasznosítása több mint 1200 kg vasérc, 7 kg szén és 51 kg mészkő felhasználását képes kiváltani(!). Ez azt jelenti, hogyha tiszta vasérc helyett acélhulladékból történik az acélgyártás, akkor az energiafelhasználás 5%-kal és körülbelül 90%-kal képes a nyersanyag-felhasználást csökkenteni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy gazdasági szempontból fémhulladékból előállított acélmennyiséget maximalizálni kell. Ezenkívül a környezetvédelmi szempontok is folyamatosan sürgetik a fémhulladék felhasználását, amelynek segítségével komoly mértékben csökkenthető a vízfelhasználás (40%-kal), a levegőszennyezés (kb. 86%-kal), a bányászati hulladék (97%-kal), valamint a vízszennyezés (76%-kal). Ami a vasércfelhasználást illeti: 231 tonnával csökken a CO2-kibocsátás. Ennek eredményeképpen kijelenthetjük, hogy a fémhulladék-újrahasznosításában van a jövő, és a gazdasági fellendülés egyik mérföldkövének fog számítani az elkövetkezendő években.

Azonban érdemes megjegyezni, hogy az építőipar alakulása, komoly hatással van a fémhulladék feldolgozásban résztevő iparágazatokra is.

Az építőipar hatása az acéliparra

Az építő-, és a gépjárműipar együtt az acélkereslet 40%-át teszi ki, de ezen iparágak acélfelhasználói működése nagyban függ a gazdaság és az adott ország pénzügyi állapotától. Az elemzők abban bíznak, hogy az építő-, és a gépjárműipart fellendíthetik az EU-kezdeményezések, amelyek a fenntarthatóságukat és az energiahatékonyságukat támogatni. Hiszik, hogy a növekedést elősegítő intézkedések, növelni fogják az acélfogyasztást. Ezért a fémhulladék-feldolgozás jövője és további szerepe, nagyban függ az építőipar teljesítményétől.

Mit mondanak EUROCONSTRUCT konferencián?

Megtartották 2014. december 5-én a 78. EUROCONSTRUCT konferenciát, ahol megvitatták az európai építőipar előző évi teljesítményét, valamint felvázolták az idei év várható eredményeit. A gazdasági válság miatt, az építőipari piac 21%-kal csökkent, majd 2013-ban további 2,7%-ot. A konferencián résztvevő 19 ország statisztikai adatait megvizsgálva kijelentették, hogy az előző év (2014) közel 1%-os javulást mutat. Az EUROCONSTRUCT résztvevői úgy látják, hogy 2015-ben további javulásra lehet számítani az építési teljesítményben. Ezáltal a 2015-ös évben 2,1%-os javulás, a 2016-2017 is mintegy 2,2%-os növekedés várható. – írta a Magyar Építéstechnika szaklapja.

EUROCONSTRUCT 19 tagországában nagy eltérések figyelhetők meg, mivel a trendfordulat (javulás) az egyes országokban lassabbnak bizonyul. Az Egyesült Királyságban, valamint az észak-európai országokban a növekedés fellendült; folyamatos javulás várható. Ezenkívül az euroövezetben – kivéve Olaszországban – véget ért a recesszió, de sajnos a nagyobb gazdasági fellendülés lehetőségei nem adottak. Ennek eredményeképpen és a gazdasági teljesítmény megszorításai miatt, a munkanélküliek száma rekordot döntött.



Ezen prognózis szerint a mélyépítés 1,4%-os növekedést ért el, továbbá folyamatos felerősödés látható a 2015-2017 évet tekintve. Ezenkívül az épület-, felújítás és fenntartás is növekedést mutat.

Mit jósoltak Magyarország építőipari teljesítményének?

Az EUROCONSTRUCT konferenciája szerint, a magyar építési piac teljesítménye emelkedni fog; 14%-os növekedésre számítanak. A fejlődésben komoly szerepet játszik az Európai Unió forrásain alapuló magas-, és mélyépítési beruházások. A magasépítésnél 10%-os, a mélyépítésnél pedig 22-24%-os növekedést jósoltak. A Buildecon prognózisa szerint, minden építési területen komoly növekedést várnak következő 3 évben a gazdasági elemzők. Ennek eredményeképpen a fémhulladék-feldolgozásban is fellendülés várható.

Az Európai Uniós vas-, és acélpiac alakulása

A jelenlegi ukrán válság alakítja az európai felvevőpiacot: az ukrán acélexport nagy mértékben visszaesett, amiből a nyugat-európai acélművek komoly profitot szereznek. Azonban a Carboferr Kereskedőház Zrt. rámutatott, hogy számos Kelet-, és Közép-európai ország rosszul járt. – írta a nol.hu

A Carboferr szerint a magyar gyártók legtöbbje nem tudja kezelni a jelenlegi lehetőségeket, így továbbra is az olasz, lengyel, cseh, román és szlovák cégek dominálnak a piacon. A Nemzetközi Acélipari Statisztikai Ügynökség (ISSB) szerint, a világ ötödik legnagyobb acélexportőrének számító Ukrajnában tavaly 32,8 millióról, 27,2 millió tonnára csökkent az acél- és nyersvastermelés. Az orosz-ukrán helyzet – Fazekas Roland, a Carboferr Kereskedőház vezérigazgatója szerint komolyan érinti Magyarország gyártói és disztribúciós piacait.

A magyar acélipar termelése 2014 második félévében 30,5%-kal az első félévhez képest (1,15 millió tonna) nőtt, de sajnos ez kevés az évi 1637 millió tonnás világtermelés mellett.